A fogágybetegség hatása a szerveztre – Hogyan ismerjük fel?
A fogágybetegség egy krónikus szájbetegség, egy gyulladásos állapot, amely az íny mellett a fogakat, a tartószöveteket, valamint a csontot is érinti. Elsősorban a fogakon és az ínyen felhalmozódó lepedék, vagyis a ragadós bakteriális filmréteg felhalmozódása okozza.
Ha nem kezelik megfelelően, a parodontális betegség jelentős hatással lehet a fogak funkciójára, valamint a szervezet általános jóllétére.
Szakértőnk részletesen tárja fel a parodontális betegség szervezetre gyakorolt hatásait és tüneteit.
A parodontózis kialakulásának stádiumai
Ezek a parodontális betegség legjellemzőbb tünetei
Így hat a fogágybetegség a szervezetre
A rossz szájhigiénián kívül mi okoz még fogágybetegséget?
A fogágybetegség kezelése és a szövődmények megelőzése
A parodontózis kialakulásának stádiumai
A fogíny és fogágy gyulladásos állapota különböző szakaszokon megy keresztül, míg maga a súlyos parodontózis diagnosztizálhatóvá válik. Az állapot elsősorban a nem megfelelő fogápolás miatt kezdődik, s ha nem történik rendszeres fogkő leszedés és a szájhigiénia nem javul, akkor a gyulladás folyamata egyre súlyosabbá válik.
A betegség kialakulásának folyamata
1. Fogínygyulladás:
- Az ínygyulladás a fogágybetegség legkorábbi stádiuma.
- Az íny vöröses és duzzadt, könnyen vérezhet fogmosás vagy fogselyem használat közben.
- Az ínygyulladás a szájápolási szokások megváltoztatásával és professzionális fogkő eltávolítással még könnyen visszafordítható.
2. Korai parodontitis:
- Ebben a szakaszban a gyulladás előrehalad, az íny károsodásának korai jelei nyilvánvalóvá válnak.
- Az íny elkezd visszahúzódni, fájdalmas tasakok képződhetnek a fogak és az íny között. Előfordulhat némi csontvesztés.
- Bár a csontot ért károsodások már visszafordíthatatlanok, a kialakult betegség, a gyulladás ezen szakasza továbbra is megállítható és sikeresen kezelhető. Jobb szájhigiéniával és professzionális fogászati tisztítással a fogágy jó állapota stabilizálható.
3. Mérsékelt parodontitis:
- A betegség tovább halad, a gyulladás fokozódik, a tasakok a fogakat körülölelik, a csontvesztés nagyobb mértékű.
- A fogsor képe megváltozik, a fogak között nagyobb fogközök, rések alakulhatnak ki, a fogak mozgathatóvá válnak.
- A kezelés ebben a szakaszban személyre szabott terápiás lépésekből áll. A legfőbb szempont a bakteriális fertőzés leküzdése, mivel a baktériumok a véráramon keresztül már test szerte fertőzést válthatnak ki. Elsősorban azonnali fogkőeltávolítás, majd a fogak mélytisztítása, kürettálás szükséges, mely után a megtisztított tasakokat is fel kell számolni annak érdekében, hogy megkönnyítsük a fogak és száj tisztán tartását.
4. Előrehaladott parodontitis:
- Ez a betegség legsúlyosabb stádiuma, a tartószerkezetek, a csont jelentős károsodása tapasztalható.
- A fogak jelentős mértékű mozgathatósága mellett azok spontán elvesztése is előfordulhat. A fogágy gennyes gyulladása olyan mértékű lehet, hogy több vagy akár az összes fog eltávolítása is szükséges lehet. A csontvesztés jelentős mértékű.
- A kezelés ebben a szakaszban a gyulladás mihamarabbi mérséklésére irányul. A kezelés szükségessége nem kérdéses, mivel a betegség már komoly szisztémás hatásokkal bír a szervezetre. A nyilvánvaló tünetek enyhítésén túl, parodontológiai terápiás kezeléssorozatra, sebészeti beavatkozásokra: foghúzásra és parodontális műtétre is szükség lehet.
Fontos tudni, hogy ez, a fogak egészségére súlyos lefolyású betegség, a rendszeres fogászati ellenőrzés során könnyen diagnosztizálható, szakszerű beavatkozással megállítható. Minél korábbi szakaszban ismerik fel, annál könnyebb a kezelése.
Szintén fontos információ, hogy a betegség előrehaladásával jelentkező csontvesztés nem visszafordítható folyamat, csupán megfékezhető. A csont tehát már nem fog visszaépülni a fogak köré.
Ezek a parodontális betegség legjellemzőbb tünetei
A fogágy gyulladása különféle tünetekben nyilvánulhat meg, a tünetek súlyossága egyénenként eltérő lehet. A betegség korai szakaszában az is előfordulhat, hogy egyes betegek nem tapasztalnak észrevehető vagy zavaró kényelmetlenséget, ezért a rendszeres fogorvosi ellenőrzés elengedhetetlen a probléma korai felismerése és az eredményes beavatkozás érdekében.
A parodontális betegség leggyakoribb tünetei:
Duzzadt, lilás – vöröses íny: A tünetek a fogágybetegség tipikus jelei. Az íny sötétvöröses, duzzadt és érintésre érzékeny. A felhalmozódott lepedék és fogkő a fogak nyakánál irritáló hatással van az ínyre, mely ezekkel a kellemetlen tünetekkel reagál.
Fogínyvérzés: Az egészséges fogíny nem vérzik a rendes és rendszeres fogápolás során. Fogmosás, fogselymezés során tapasztalt vérzés ínygyulladásra, fertőzésre utalhat. Mihamarabb fogorvoshoz kell vele fordulni.
Gennyes tasakok: A gyulladás hatására az íny elemelkedik a fognyakról, s a fogak között gennyel teli tasakok képződnek. A kezeletlen tasakokban szaporodó genny már súlyos fertőzéshez vezet és a fogakat tartó szöveteket, valamint a csontot is pusztítja.
Fogíny recesszió: A parodontális betegség előrehaladtával a csont lepusztul, íny az íny is folyamatosan visszahúzódik a fogakról és egyre inkább felszínre kerül a foggyökér. Ez pedig sajnos már a fogak fokozott érzékenységéhez is vezethet, mivel a gyökérfelszínt nem védi zománcréteg.
Tartós rossz lehelet (halitózis): A szájban lévő baktériumok jelenléte, a gyulladás, a genny, a szövetek pusztulása miatt a betegség rendkívül kellemetlen szájszaggal jár. Amennyiben fogmosás után is fennáll a rossz lehelet, az a mögöttes fogágybetegség egyik valószínű jele lehet.
Fogak mozgathatósága: A fogak tartószerkezetének gyengülésével a fogak elmozdulhatnak, meglazulhatnak. A csont pusztulásával egyre kevesebb a tartószövet, s a fogak rendes terhelésével azok elvándorolhatnak, szétcsúsznak, nagyobb rések jelennek meg közöttük. A mozgás az előrehaladott fogágybetegség tünete lehet.
Röntgen tünetek: A betegség legenyhébb fázisának, vagyis az ínygyulladásnak röntgen tünetei még nem igazán vannak, bár az avatott szem az íny alatti fogkő jeleit észreveheti. A gyulladás későbbi, előrehaladottabb fázisával járó, mélyülő tasakok és a csont pusztulása viszont már egyértelműek a röntgenen, a fogak állapotának súlyossága a felvétel segítségével is alátámasztható.
Ha a fenti tünetek bármelyikét észleli magán a páciens, akkor tanácsos mihamarabb fogorvoshoz fordulni egy átfogó szájhigiénés kivizsgálás és a megfelelő kezelés érdekében. A korai beavatkozás segíthet megelőzni a további károsodásokat és javítja a sikeres kezelés esélyeit.
Így hat a fogágybetegség a szervezetre
Fontos megjegyezni, hogy számos klinikai kutatás vizsgálta és vizsgálja a fogágybetegség általános, egészségre gyakorolt hatásait. Ezen kutatások azért is fontosak, mert a fogágybetegség egy olyan krónikus gyulladásos állapot, amelyből a baktériumok kiszabadulva a test bármely pontjára eljuthatnak és ott rendellenes működést, állapotromlást válthatnak ki. Az ilyen másodlagos betegségeket az orvoslásban gócbetegségnek nevezzük.
Sajnos a nyugati orvoslás sok esetben még mindig nem komplex egységként tekint a betegre, így egy betegség felbukkanásával nem feltétlenül vizsgálják ki tetőtől talpig a pácienst, hanem csak az adott problémát kezelik. A probléma forrása – a fogászati gócnak számító fogágybetegség-, ettől sajnos még nem szűnik meg, sőt tovább is fertőz.
Az egyes betegségek és a szájüregi gyulladások közötti kapcsolatok kutatása során már több jellemző ismétlődést is megfigyeltek a szakértők. Az ok-okozati összefüggés a feltárt kapcsolat ellenére még mindig nem teljesen egyértelmű, mivel számos tényező lehet hatással egy betegség kialakulására, lefolyására vagy éppen súlyosbodására.
Éppen ezért fontos tudatában lenni, hogy a rendszeres fogorvosi kontroll és az időben történő fogászati ellátás nagy mértékben járul hozzá az általános egészséghez, mivel többféle betegség vagy kellemetlen tünetegyüttes kialakulását előzhetjük meg vele.
A parodontális betegségek szervezetre gyakorolt hatásai:
- Szív- és érrendszeri problémák: szívbelhártya gyulladás, szívinfarktus.
- Sztrók
- Légzőszervi betegségek pl.: tüdőgyulladás.
- Allergia, ekcéma
- Cukorbetegség: A cukorbetegség és a fogágybetegség között kétirányú a kapcsolat. A cukorbetegek hajlamosabbak a fogágybetegségre, mert egy nem kontrollált cukorbetegség mellett a szervezet nehezebben áll ellen a szájüregi fertőzéseknek. Ugyanakkor a kezeletlen fogágybetegség a vércukorszint szabályozását nehezíti, sőt fekélyes sebek megjelenését és nehezebb gyógyulását is okozhatja.
- Terhességi szövődmények: A parodontális betegségben szenvedő terhes nőknél nagyobb az olyan szövődmények kockázata, mint például a koraszülés és az alacsony születési súly.
- Rheumatoid arthritis: A fogágybetegség növeli az autoimmun betegség megjelenésének kockázatát, illetve ennek a sokízületi gyulladásos állapotnak a romlását okozhatja.
- Kognitív zavarok: A kutatások kapcsolatot találtak a kognitív hanyatlással is, ami olyan állapot megjelenésére vagy romlására is hatással lehet, mint az Alzheimer-kór.
A rossz szájhigiénián kívül mi okoz még fogágybetegséget?
A fogágybetegség elsődleges oka a lepedék és a fogkő felhalmozódása, de emellett még számos más tényező is hozzájárulhat az állapot kialakulásához vagy súlyosbodásához. Ezek a tényezők befolyásolhatják az egyén ínybetegségekre való hajlamát, vagy súlyosbíthatják a meglévő problémákat.
Fogágybetegség kockázatával jár:
Dohányzás: A dohányzás és más dohánytermékek használata a fogágybetegség jelentős kockázati tényezője. A dohányzás ronthatja az immunrendszer fertőzésekre adott válaszát, akadályozhatja a gyógyulást és fokozhatja a fogíny gyulladását.
Háttérbetegségek: Bizonyos szisztémás állapotok és betegségek, mint például a cukorbetegség vagy a szájszárazság a fogágybetegség fokozott kockázatával járhatnak.
Hormonális változások: A hormonális ingadozások, például a pubertás, a terhesség és a menopauza idején, hatással lehetnek az ínyre, és növelhetik a fogágybetegség kialakulásának kockázatát.
Gyógyszerek: Egyes alapbetegségekre szedett gyógyszerek befolyásolhatják a száj egészségét. Például egyes készítmények szájszárazságot váltanak ki, növelve az ínybetegségek kockázatát.
Rossz táplálkozási szokások: Az alapvető tápanyagokat nem tartalmazó étrend miatt a szervezet nehezebben küzdi le a fertőzéseket, s így akár a fogínyben lévő fertőzésekkel is meggyűlhet az immunrendszer baja. A szénhidrátdús táplálkozás, a feldolgozott élelmiszerek pedig a szájüregi kórokozók túlsúlyát tartják fent.
Stressz: A tartós stressz negatív hatással van az immunrendszerre, ami hozzájárul ahhoz, hogy a test nem tud megküzdeni a kórokozókkal, ez pedig potenciálisan kihat az íny egészségére is.
Fogcsikorgatás (bruxizmus): A fogcsikorgatás és fogsor szorítás hozzájárulhat a parodontális betegség progressziójához azáltal, hogy további terhelést ró a tartószerkezetekre.
Torlódott fogazat: A zsúfolt, rendezetlen fogsor hatalmas kihívást jelent a megfelelő szájhigiénia fenntartásában, mert lehetővé teszi a lepedék (plakk) gyors és könnyű felhalmozódását, növeli az ínygyulladás lehetőségét.
Egyesek genetikailag is hajlamosak lehetnek a fogágybetegségre, ám ma már azt is tudja az orvostudomány, hogy a betegségre hajlamosító gének jelenléte még nem jelenti a betegség szükségszerű megjelenését.
Ennek a súlyos gyulladásnak a megjelenése – javarészt- még mindig a páciens egyéni szokásain múlik. Tehát, ha a genetikai tényezők rossz szájhigiéniás gyakorlattal párosulnak, akkor ki is alakul a probléma.
A fogágybetegség kezelése és a szövődmények megelőzése
A fogágybetegségek megelőzése és kezelése érdekében elengedhetetlen a helyes otthoni, szájhigiéniai gyakorlat betartása, beleértve a rendszeres fogászati ellenőrzéseket és professzionális rendelői fogtisztításokat is. Ha a fogágybetegség gyanúja vagy kialakulásának veszélye áll fenn (családi halmozódás), akkor tanácsos felkeresni a parodontológust Székesfehérváron, aki az állapot kivizsgálása után hatékony terápiás lépéseket írhat elő, kezelési tervet készít.
A betegség előrehaladottabb szakaszai komplex terápiát igényelnek, melyhez nélkülözhetetlen a jó orvos-páciens együttműködés. A páciensnek változtatnia kell az addigi szájhigiénés gyakorlatán, különös tekintettel a fogmosás rendszerességére, a fogselyem és fogköztisztító használatára.
A betegség egyik legmodernebb megelőzési és kezelési lehetősége pedig az orvos által előírt időközönként végzett professzionális fogtisztítás, vagyis az Irányított Biofilm Terápia.
