Fogászati góckutatás Székesfehérvár – Panaszok és kivizsgálásuk

Gyakori kérdések a fogászati gócokról

1. Mi az a fogászati góc, és miért veszélyes?


A góc egy krónikus gyulladásos terület a szájban (pl.: elhalt fog, gyulladt ínytasak), ahonnan a kórokozók a véráram útján az egész testben szabadon terjedve fertőznek, gyulladásokat, szervi problémákat válthatnak ki.

2. Milyen betegségeket okozhat egy elhanyagolt fogászati góc?

Ízületi gyulladásokat, bőrbetegségeket, szív- és érrendszeri problémákat, szívinfarktust, egyéb krónikus szervi panaszokat, nőgyógyászati gyulladásokat, hajhullást, terhességi komplikációkat is előidézhet.

3. Hogyan lehet felismerni, hogy gócbetegségem van?


Az ízületi problémák, a bőrgyulladások, ekcéma, a hajhullás az egyéb kellemetlenségek tünetei mindig árulkodóak, érdemes utánajárni a kiváltó okoknak. Ha a hirtelen fellépő tünet nem gyógyul, vagy múlik el rövid időn belül, akkor a háttérben fogászati góc is állhat – ezt góckutatással lehet a legkönnyebben tisztázni.

Milyen fogászati panaszok okoznak gócot a szervezetben?
Milyen gócbetegségek léteznek?
A gócbetegségek tünetei
Gócos fogak fogászati kezelései – Hedent Fogászat

Milyen fogászati panaszok okoznak gócot a szervezetben?

A szájüregben többféle gyulladásos elváltozás alakulhat ki, amelyek tartós fennállás esetén gócként működhetnek:

• Fogszuvasodás és elhalt fogak – a gyökérben megbúvó baktériumok folyamatosan terhelik az immunrendszert.
• Parodontitis – A fogágybetegség, az ínytasakokban élő baktériumok állandó gyulladást tartanak fenn.
• Gyökércsúcs-gyulladás – a gyökércsatorna fertőződése miatt baktériumok jutnak a vérkeringésbe.
• Ciszták, tályogok – rejtett, tünetmentes gyulladásos gócok is lehetnek.
• Krónikus ínygyulladás – a baktériumok hosszú távon nem csak a fogakat, hanem a szervezet egészét is károsítják.
• Peri-implantitis – a beültetett implantátum körüli szövet gyulladását jelenti, fájdalommal nem jár, így ellenőrzés nélkül könnyen az implantátum elvesztésével járhat a gyulladásos folyamat
• Betört fogak, állcsontban maradt foggyökerek – Sokszor előfordul, hogy a páciens a fog letörése után sem fordul orvoshoz, ha nem fáj a visszamaradt gyökérdarab, pedig az egész fogágyat veszélyezteti, fertőzheti az épen maradt fogakat.

Fontos tudni, hogy a szakirodalom már a régi, cserére szoruló fogtömést, koronákat, gyökérkezelt fogakat, elő nem tört bölcsességfogakat is gócnak tekinti. Mindenképpen érdemes tehát egy alapos kivizsgáláson részt venni, s a kérdéses fogakat mihamarabb kezeltetni, ha felmerül a góc gyanú.

Milyen gócbetegségek léteznek?

A tartós fogászati gócok számos szervi betegséget előidézhetnek, de akár alapbetegség romlását is kiválthatják:

• Ízületi betegségek (reumás ízületi gyulladás, krónikus ízületi fájdalom)
• Bőrbetegségek (ekcéma, pikkelysömör fellángolása)
• Hajhullás
• Szív- és érrendszeri problémák (szívbelhártya-gyulladás, érelmeszesedés kockázatának fokozódása)
• Felsőlégúti panaszok (nehézlégzéssel járó tünetek, asztma romlása)
• Krónikus fáradtság, fejfájás (szisztémás gyulladásos reakcióként)

A gócbetegségek tünetei

A gócbetegségek alattomosak, akár tünetmentes vagy minimális kellemetlenséggel járó fogászati probléma is állhat a háttérben.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

• • Hosszan fennálló vagy visszatérő ízületi fájdalmak
  • Megmagyarázhatatlan bőrkiütések, gyulladások
  • Vitaminok, étrendkiegészítők ellenére sem szűnő hajhullás
  • Gyakori fejfájás, fáradtságérzet
  • Ismétlődő belső szervi gyulladások
  • Immunrendszeri gyengeség – sűrűn elkapott betegségek

Milyen vizsgálat szükséges tünet, panasz esetén?

A gócbetegség gyanúja esetén az orvos több irányból vizsgálhatja a problémát:

• Fogászati vizsgálat – teljes körű ellenőrzés, panoráma röntgen, esetenként 3D CT.
• Laborvizsgálat, vérvétel – gyulladásos paraméterek (CRP, fehérvérsejtszám) ellenőrzése.
• Reumatológiai vizsgálat – ízületi panaszok esetén.
• Bőrgyógyászati vizsgálat – visszatérő bőrproblémák esetén.
• Egyéb szakorvosi konzultációk – szükség szerint nőgyógyász, kardiológus, pulmonológus bevonása.

A góckutatás mindig komplex szemléletet igényel, a fogászati gócok kizárása vagy kezelése kulcsfontosságú a teljes gyógyulás érdekében.

Miért kötelező a góckutatás műtét előtt?

Egy műtét a szervezet számára eleve nagy megterhelést jelent, s ha ilyenkor az immunrendszer is terhelt a nem kezelt gyulladások miatt, akkor nehezebb gyógyulásra is számíthatunk.

Ha a szájban kezeletlen gyulladás (pl. elhalt fog, ínytasak, fogágybetegség) marad, a baktériumok könnyen bekerülhetnek a véráramba, és a műtét után komoly szövődményeket okozhatnak.

Ezért kérik az orvosok bizonyos műtétek előtt a góckutatást és a fogászati státusz rendezését.

Így csökkenthető:

• a seb elfertőződésének esélye,
• az implantátumok (pl. térd-, csípőprotézis) fertőződése,
• a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulása,
• valamint a műtét utáni gyógyulási idő meghosszabbodása.

Jó hír: egy alapos fogászati vizsgálattal és szükség esetén kezelésekkel ezek a kockázatok nagymértékben csökkenthetők, így a műtét biztonságosabban elvégezhető.

Gócos fogak fogászati kezelései – Hedent Fogászat

Egy gócos fog kezelésének célja mindig az, hogy megszüntessük a gyulladás forrását, és ezzel megóvjuk az egész szervezetet a további betegségektől. A kezelési lehetőség attól függ, mennyire károsodott a fog, és milyen állapotban van a környező szövet.

1. Gyökérkezelés

Ha a fog még menthető, gyökérkezeléssel eltávolítják a beteg, fertőzött szöveteket a gyökércsatornából. A tisztítás és fertőtlenítés után a csatornát speciális töméssel zárják le, hogy a baktériumok ne tudjanak visszajutni.

2. Fogeltávolítás

Ha a fog súlyosan károsodott, vagy menthetetlen, mert a gyökérkezelés sem hozna eredményt, a fog eltávolítása a biztos megoldás. Így megszüntethető a gyulladás forrása, a szervezet pedig fellélegezhet. A hiányzó fog pótlására később több megoldás is van, pl.: fogászati implantáció, híd, fogsor.

3. Íny- és fogágykezelések

Ha a gócot az íny vagy a fogágy betegsége okozza, akkor fogkőeltávolításra, majd pedig parodontológiai kezelésre, mélytisztításra van szükség. Ezek segítségével megszüntethető az ínytasakban megbúvó baktérium.

4. Sebészi beavatkozások

Nagyobb gyulladásos elváltozások (pl. ciszta, tályog, gyökércsúcs körüli gyulladás) esetén kisebb szájsebészeti műtétre lehet szükség. Ezek során a fogorvos eltávolítja a kóros szövetrészt, és biztosítja a gyógyulást.

Fontos tudni, hogy minden gócos fog esetében egyéni kezelési terv készül, amit a fogorvos állít össze az előzetes vizsgálatok (manuális szájvizsgálat, röntgen, 3D CT) alapján.

Miért nem elég az antibiotikum a gócos fogra?

Sokan azt gondolják, hogy egy gócos fog problémája antibiotikummal megoldható. Az igazság azonban az, hogy az antibiotikum csak átmeneti megoldást jelent, egyfajta segítséget az immunrendszernek, hogy a fertőzést legyűrje, de a probléma gyökerét – a beteg fogat – nem szünteti meg.

Az antibiotikum nem helyettesíti a fogászati kezelést, de bizonyos esetekben segíthet.

Például:

• Ha erős gyulladás, duzzanat, láz jelentkezik.
• Ha fogászati implantátum, vagy egyéb szájsebészeti műtét utáni gyógyulást segítenénk.
• Ha a szervezet védekezőképessége gyengébb valamely általános alapbetegség miatt.

Fontos tehát, hogy a gócos fog végleges megoldását mindig a fogorvosi beavatkozás jelenti! A túlzott vagy indokolatlan antibiotikum-használat kerülendő, mert antibiotikum rezisztencia alakulhat ki, mely további súlyos szövődményeket okozhat egyes kritikus helyzetekben (pl.: műtét utáni gyógyulás).

Mit tehetünk a gócbetegségek megelőzéséért?

• Rendszeres fogászati kontroll – legalább évente kétszer, de azonnali konzultáció időpontot kell foglalni, amennyiben akut panaszok jelentkeznének.
• Fogszuvasodások, elhalt fogak ellátása – esztétikus fogtömések, gyökérkezelések, fogpótlások.
• Ínybetegségek kezelése – Irányított Biofilm Terápiára, parodontológiai terápia.
• Szájhigiénia javítása – alapos fogmosás, fogselyem, szájzuhany használata.
• Életmód – dohányzás kerülése, vitaminban gazdag étrend, megfelelő folyadékbevitel.

Dr. Hegedűs Marianna – vezető főorvos