Fogcsikorgatás, avagy mi történik a szájunkban álmunkban?
A fogcsikorgatás rengeteg embert érint, de gyakran észre sem veszik, mert éjjel, alvás alatt történik. A következmények azonban nappal jelentkeznek, és rendkívül súlyosak is lehetnek, akár a fogak elveszítéséhez is vezethetnek.
Talán nincs is olyan ember, aki ne csikorgatta volna egyszer-egyszer a fogát. Ha ez a jelenség csak ritkán jelentkezik, nem kell súlyos problémáktól tartani, azonban ha rendszeresen sor kerül rá, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni, hogy megszüntessék a kiváltó okot, és megelőzzék a súlyos egészségügyi következményeket.
Fogcsikorgatást okozhat pszichés probléma is, de akár egy rosszul záródó fogsor, vagy egy túl magas tömés is. A fogszorítás és csikorgatás hátterében leginkább az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése állhat, hiszen ilyenkor az állkapocsízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. Van, aki előre és hátra csikorgatja a fogait, van, aki pedig oldalra. Az előre és hátracsikorgatás sokszor fiatalkorban alakul ki, az ilyenkor növekvő bölcsességfogak miatt, amelyek gyakran észrevétlen akadályát képezik a megfelelő rágómozgásnak.
A rendszeres fogcsikorgatásnak komoly és fájdalmas következményei lehetnek. Kialakulhat általa halántéktáji fájdalom, tarkófeszülés, füldugulás, fülpattogás vagy akár migrén is. A fogakra nézve is nagyon káros következményekre számíthatnak a fogcsikorgatók, méghozzá azért, mert e tevékenység közben lekopnak, letöredeznek a frontfogak élei, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben pedig az őrlőfogak rágófelszínén is kopások jelennek meg. A fogcsikorgatás károsítja a fogágyat is, hiszen olyan nagy erővel történik, hogy a fogakat tartó csontszövet fellazul, felszívódik, és ez a fogak kilazulásához, végül azok elvesztéséhez is vezethet.
A fogcsikorgatás megszüntetéséhez mindenképpen fogorvosi segítségre van szükség, aki megkeresi a jelenség okát és orvosolja azt. Nem érdemes sokáig halogatni a kezelést, hiszen súlyos, előrehaladott esetekben a rágó ízület is károsodhat. Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályozással, vagy harapásemeléssel lehet javítani a helyzeten. Komolyabb esetekben szükség lehet például egy-egy rosszul kinőtt fog eltávolítására is. Megfelelő kezeléssel ideális esetben elérhető, hogy a felső és alsó fogak csak lazán érintkezzenek egymással, és ne kerüljön sor fogcsikorgatásra.
Sok esetben annak érdekében, hogy a fogcsikorgatás ne tegyen további vagy még nagyobb károkat a fogsorban, a páciensek egy vékony, műanyagból készült sínt kapnak, amelyet éjszakánként kell a fogsorra illesztve viselniük. A sín védi a fogakat a csikorgatás közben rájuk nehezedő nagy nyomástól, és javítja az alsó és felső fogsor egymáshoz viszonyított helyzetét is.
