Hedent

Gnatológia Székesfehérvár – 11 tünet, amire oda kell figyelni

Mi az a gnatológia?

A gnatológia egy görög eredetű szó, a „gnathos” szóból származik, melynek jelentése állkapocs. A gnatológia egy olyan fogászati szakterület, amely a fogak, az állkapocs, az állkapocs ízületek és izmok alkotta rendszer (rágószervrendszer) működésére fókuszál, s az ebben a rendszerben felmerülő problémák feltárására és kezelésére helyezi a hangsúlyt.

Milyen tünetek utalhatnak gnatológiai problémára?

Gyanús lehet, ha állkapocs-kattogást vagy fájdalmat, fejfájást, nyakfájást, éjszakai fogcsikorgatást, feszülő állkapcsot, reggeli izomfájdalmat, vagy olyan érzést tapasztalunk, mint nem zárna jól a fogsor.

Hogyan zajlik egy gnatológiai vizsgálat?

Probléma esetén az orvos többek között vizsgálja a temporomandibularis ízületeket (TMI), a rágóizmokat, továbbá azt, hogy a felső és az alsó fogsor fogai hogyan illeszkednek egymáshoz, azaz mennyire kiegyensúlyozott a harapás. Szükség lehet harapáselemzésre, mozgásterjedelem-mérésre, röntgenre vagy 3D képalkotásra is.

 

A gnatológia vizsgálati szempontjai

11 tünet, ami gnatológiai problémára utalhat

Az állkapocs ízületi rendellenességek okai

Hedent, Székesfehérvár – Az állkapocs ízületi probléma kezelése rendelőnkben

Mit tehetünk otthon az állkapocs rendellenesség elkerüléséért?

 

A gnatológia vizsgálati szempontjai

Az ember rágószervrendszerének sokkal több feladata van a működése során, mint az elsőre gondolnánk. Felelős a rágásért, a beszédért, az esztétikumért, de szerepet játszik még a testtartásban és akármilyen furcsán hangzik, de még a stressz kezelésében is.

A 3 legfontosabb gnatológiai fogalom

Temporomandibularis ízületek – TMI:

  • A gnatológusok a TMI működésével és funkcionális zavaraival foglalkoznak. Az ízületet érintő rendellenességeket gyakran temporomandibularis ízületi rendellenességeknek nevezik.
  • Ezek azok az ízületek, amelyek az állcsontot a koponyával összekötik, s mivel kiemelt szerepük van, így az egészséges működésük is kulcsfontosságú.
  • A rágás, a beszéd, az arckifejezés (mimika), mind olyan alap tevékenységek, amely során az ízület is működésbe lép.

Rágóizmok:

  • A rágóizom, más néven a masseter izom, az egyik legfontosabb izom, amely részt vesz az állkapocs mozgásában és a rágásban is.
  • Erős és vastag izomról van szó, amely az arc mindkét oldalán megtalálható. A koponya oldalán lévő csontos ívnél, a járomívnél ered és az alsó állkapocshoz (mandibula) illeszkedik.
  • Ez felelős az alsó állkapocs mozgatásáért, valamint az étel harapása és rágása során lehetővé teszi az állkapocs zárását, de ez felel az erőteljes őrlő és zúzó mozdulatokért is.

Harapás:

  • A harapás, fogsor záródás, másnéven okklúzió. Az állkapocs zárt tartásakor a felső és az alsó fogak egymással való érintkezésére utal. A gnatológusok azt vizsgálják, hogyan érintkeznek a fogak, hogyan illeszkednek a fogívek, vagyis mennyire harmonikus az okklúzió.
  • A megfelelő okklúzió elengedhetetlen a kiegyensúlyozott rágáshoz és az olyan problémák megelőzéséhez, mint például az egyes fogak túlterhelődése, a fogak egyenetlen kopása, vagy a különböző nyaki gerincproblémák.

 

11 tünet, ami gnatológiai problémára utalhat

 

Az állkapocsízületi problémák számos olyan tünetben, tünetegyüttesben is megnyilvánulhatnak, amelyekről elsőre nem is feltételeznénk, hogy fogazati eredetűek is lehetnek.

Az alábbiak felmerülése esetén érdemes szakértő fogorvoshoz vagy gnatológushoz fordulni, aki ellenőrzi a fogazat és állkapocs állapotát és komplexen tekint a problémákra, szükség esetén pedig társterületek szakértőit is bevonja a kezelésbe.

  1. Tartós vagy visszatérő állkapocsfájdalom, ami különösen rágás, beszéd vagy a száj nyitásakor és zárásakor jelentkezik.
  2. Arcfájdalom vagy kellemetlen érzés, mely különösen az állkapocs ízülete körül, a fül előtt tapasztalható.
  3. Az állkapocs mozgatásakor hallható kattanó, pattogó vagy recsegő hangok.
  4. A száj teljes kinyitásának vagy zárásának nehézségei, korlátozottsága.
  5. Krónikus fejfájás, különösen a halántékból vagy a tarkó területéről származó fejfájás.
  6. A fülhöz kapcsolódó tünetek, mint például a fájdalom, állandó füldugulás vagy fülcsengés (tinnitus).
  7. A nyaki, vállövi területen jelentkező kényelmetlenség vagy fájdalom.
  8. Olyan fogérzékenység, amelynél a fogszuvasodás vagy az ínybetegség lehetősége kizárt.
  9. A fogak alvás közbeni csikorgatása vagy a fogsor napközbeni szorítása.
  10. A harapásban észlelhető hirtelen változások, amikor a felső és az alsó fogsor zárásakor diszkomfort érzés jelentkezik, esetleg fájdalmas a rágás.
  11. Az arc, a nyak vagy a vállak izmainak tartós feszültsége vagy fáradtsága.

 

 

Az állkapocs ízületi rendellenességek okai

Fontos tudni, hogy a rágószervrendszer közvetlen kapcsolatban áll a gerincoszloppal, így a fogazat problémái és a testtartás zavarai oda-vissza hatnak egymásra, tartós működésbeli zavart képesek kiváltani. Az alsó és felső fogsor rendes érintkezésében szerepet játszik a testtartás és a fejtartás is, tehát, ha a testarttásban bármi okból zavar áll be, az fogazati és állkapocs gondot is kiválthat, míg a nem kezelt fogazati probléma is kényszertartáshoz, testtartás zavarokhoz és gerincproblémákhoz vezethet.

  • Ízületi rendellenességet okozhat a nem pótolt foghiányok miatti harapás eltolódás vagy akár a fogszabályozással nem kezelt harapási rendellenesség is (pl.: mélyharapás vagy nyitott harapás).
  • Munkahelyi ártalom nyomán, vagy a munkakörülményekből is adódhatnak panaszok. A kiegyensúlyozatlan testre ható terhelés, a rakodás, pakolás, cipekedés, a megerőltető fizikai munka is hatással vannak a gerincoszlopra, izmokra és ízületekre, de a tartós ülőmunka, a rossz testtartás (gyermek és felnőtt korban is) hasonlóképp okozhat kellemetlen problémákat és állkapocs panaszokat.
  • Gondot okozhat a stressz, és annak nyomán kialakuló fogcsikorgatás és fogsor szorítás. Ilyen esetben sérülhet, törhet a fogzománc, a fog túlterhelődik, a szorítás miatt állkapocs feszülés jelentkezhet.
  • A különféle autós, kerékpáros balesetek, esések, sportolás során szerzett sérülések, ütések és az egyes ártalmas szokások (körömrágás, ceruzarágás) közvetlenül is kiválthatják a tüneteket.

Hedent, Székesfehérvár – Az állkapocs ízületi probléma kezelése rendelőnkben

Mivel a kellemetlenségek és panaszok sokszor hosszabb idő eredményeképpen állnak össze, így jellemzően a kezelésük is hosszabb és komplex megoldást kívánhat. Az állapotjavuláshoz, a kellemetlenségek csökkenéséhez és a tünetek megszüntetéséhez szükség lehet más szakértők bevonására is, mint például fogszabályozó szakorvosra, szájsebészre, fül-orr gégészre, csontkovácsra vagy gyógytornászra.

Gnatológia Székesfehérvár

A Hedent Fogászat szakértői folyamata a következőket foglalhatja magában:

  • életmód váltást,
  • harapás korrekciót új fogpótlás vagy fogtömések készítése által,
  • éjszakai harapásemelő készülék viselését,
  • gyógytornát,
  • Teleky-metodika szerinti csontkovács kezelést,
  • ritkábban és átmeneti jelleggel szükség lehet gyógyszeres kezelésre, illetve szájsebészeti műtétre.

Íme egy áttekintés arról, hogy mi történik általában egy gnatológiai vizsgálat során:

  • Állapotfelmérés során a fogorvos vagy gnatológus átnézi a teljes egészségügyi kórtörténetet, valamint rögzíti a fogászati ​​ előzményeket, azaz a státuszt. Ez magában foglalja a tünetekkel, a korábbi fogászati kezelésekkel, az életmódbeli tényezőkkel és a releváns egészségügyi állapotokkal kapcsolatos információkat.
  • Ezután a fej, a nyak, az arc és a szájüreg alapos vizsgálata történik, ellenőrzik az izomérzékenység jeleit, az ízületek működését, felmérik az állkapocs mozgási tartományát.
  • Vizsgálják és értékelik a fogak elhelyezkedését, a harapást. Keresik a helytelen fogsor záródás, a fogak közötti kiegyensúlyozatlan érintkezések jeleit.
  • Az átfogó fogászati vizsgálathoz röntgen diagnosztika szükséges. CT felvételt készíthetnek, de az állkapocs ízület állapotának ellenőrzéséhez már MRI felvételre lehet szükség.

Gnatológiai problémák kezelése

Harapásemelő készülékek: Ezek olyan egyedi sínek, melyek a rendellenes helyzetben rögzült állkapcsot az új ideális helyzetbe segítik átállítani, csökkentik az éjjeli fogcsikorgatást és az egyéb ízületet érintő tüneteket is enyhítik.

Életmód váltás: A tünetek enyhítéséhez szükség lehet tudatos stresszkezelésre, valamint a kezelést hátráltató rossz szokások tudatosítására és elkerülésére (csikorgatás, szorítás, körömrágás…stb.) Fontos lehet a munkakörülmények megváltoztatása, a testtartás javító mozgásforma (pl. jóga, pilates, úszás) gyakorlása.

Gyógytorna: Speciális gyakorlatok és technikák alkalmazhatók az állkapocs működésének javítására és az izomfeszültség csökkentésére. (Pl.: állkapocs torna, nyújtó gyakorlatok és masszázsok)

Teleky-metodika: A speciális csontkovács kezelések Székesfehérváron, a Hedent rendelőjében érhetők el. A kezelések precízen, előre megtervezettek, anatómiai elemzéseken alapulnak, a biofizika és biomechanika törvényszerűségeire épülnek. Az egyedi kezelési módozatok alkalmazhatók például különféle állkapocsproblémák, temporomandibularis diszfunkciók, harapási rendellenességek (pl.: kereszt-, mélyharapás) esetén is.

Okklúzió beállítása: A kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb harapás érdekében a fogak, fogsor beállításán is tudnak módosítani. Ehhez a beállításhoz szükséges lehet új fogtömések, inlay tömések vagy fogpótlások (korona, foghíd) készítésére.

Gyógyszerek: Fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók és izomrelaxánsok az állkapocs ízületi rendellenességből eredő fájdalom és gyulladás enyhítését segítik.

 

Mit tehetünk az állkapocs rendellenesség elkerüléséért?

Ha már tapasztaljuk az egyes tüneteket, akkor tanácsos mihamarabb szakértő fogorvossal is konzultálni. Azok a fogászatok, ahol gnatológus dolgozik, vagy akik csontkováccsal vagy gyógytornásszal működnek együtt, általában felkészültek az állkapocs és annak funkcióival kapcsolatos problémák diagnosztizálására és kezelésére.

Fogorvosi konzultáció indokolt:

  • Állkapocsfájdalom; kattogó – pattogó hang az állkapocsban; szájnyitási vagy -zárási nehézség; állkapocs kiakadása esetén
  • Rágóizom fájdalom, feszülés, görcs esetén
  • Arcfájdalom miatt
  • Fülfájás, fül előtti terület érzékenysége, fájdalma, fülzúgás és csengés, hallászavarok (tartós füldugulás) miatt
  • Szédülés és látászavar okán
  • Gyakori fejfájás, migrén vagy tarkótáji, úgynevezett tenziós fejfájás miatt
  • Nyaki és vállövi fájdalom miatt

A súlyos állkapocs-rendellenességek elkerülése érdekében érdemes megfogadni és betartani a fogorvosi ajánlásokat:

 

  1. Jó szájhigiénia gyakorlása: Fogmosás naponta legalább kétszer, megfelelő technikával, puha sörtéjű fogkefével. Fontos naponta fogselymet használni a lepedék eltávolítása és az ínybetegségek megelőzése érdekében.
  2. Rendszeres fogászati ellenőrzés és fogtisztítás: A fogászati problémák korai felismerése segíthet megelőzni, hogy azok súlyosabb állapotokká alakuljanak át, így a professzionális rendelői fogtisztítást és fogorvosi vizsgálatot évente 1-2 alkalommal el kell végeztetni.
  3. Rossz szokások mellőzése: Kerülni érdemes azokat a szokásokat, amelyek hozzájárulhatnak az állkapocs rendellenességeihez, mint például a fogcsikorgatás (bruxizmus) és a szorítás, a ceruza és körömrágás …stb.
  4. Stresszkezelés: Könnyen, bárki számára elérhetők az olyan stresszkezelési technikák, relaxációs gyakorlatok, meditációk és jóga gyakorlatok, melyek segítenek a stressz levezetésében. A nem kezelt stressz jelentős mértékben járul hozzá a fogak csikorgásához, az állkapocs szorításához, ez pedig negatív hatással van az állkapocsízület működésére is.
  5. Rágózás csökkentése: Míg a mértékletes rágógumizás jó, mert fokozza a nyáltermelést, ami pedig a száj és fogak öblítését segíti, addig a rendszeres és túlzásba vitt rágózás már hozzájárulhat az állkapocs fáradásához és feszült állapotához. Ugyanígy a kemény és rágós ételek is terhelik az állkapcsot, tehát érzékenység estén jobb ezeket is elkerülni.
  6. Helyes testtartás: Érdemes külön figyelmet fordítani a testtartására, különösképp ülőmunka esetén vagy számítógép, tablet és okostelefon használatakor. Javasolt a mindennapi munkakörülményeket úgy alakítani, hogy az segítse a jó testtartást, és csökkentse a nyak, a vállak és az állkapocs megterhelését. Jó, ha a munkavégzés helye és berendezése ergonómikus kialakítású, mert akkor a testet ért terhelés is minimálisra csökkenthető.

 

Hedent fogászat – Szakértő gnatológia Székesfehérvár

Fontos megjegyezni, hogy minden egyes eset egyedi, így a szájhigiénés és fogászati igények is egyediek. Elengedhetetlen tehát, hogy panaszok esetén fogorvoshoz forduljunk és személyre szabott tanácsot kapjunk a saját, konkrét helyzetünknek megfelelően.

Soha ne bagatellizáljuk el a tüneteket, mert komoly szövődményekkel, életminőségbeli romlással járhat a szakértő kezelés elmaradása. Ha bizonytalanok vagyunk a szájhigiéniával, a fogaink állapotával kapcsolatban, vagy a leírtak alapján állkapocs probléma gyanúja áll fenn, akkor kár habozni. Útmutatásért érdemes mihamarabb a Hedent Fogászat szakértőihez fordulni.

Dr. Hegedűs Marianna – vezető főorvos

Még több Fogápolás magazin

Európai Regionális Fejlesztési Alap