Hedent

Kellemetlen lehelet – Amikor jobb befogni a szánkat!

Kellemetlen lehelet okai és kezeléseA kellemetlen lehelet a lakosság majdnem felét érinti, ennek ellenére a mai napig tabuként kezeljük a témát.

Az esetek nagy részében a beteg nem is érzi a problémát, így, ha nem kap visszajelzést, akkor a helyzet csak tovább súlyosbodik.

Bármilyen ciki is, a tünet jelzésével kollégánk, barátunk, társunk egészségét óvhatjuk, hiszen, az elviselhetetlen szájszag akár egy rendkívül súlyos egészségügyi problémáról is árulkodhat.

 

Acetonostól a fémesig – Miről árulkodik a szájszag típusa?

Milyen betegségek eredményeznek rossz leheletet?

Mik lehetnek a szájszag fogászati eredetű okai?

Mit tehetünk otthon a kellemetlen lehelet ellen?

 

Acetonostól a fémesig – Miről árulkodik a szájszag típusa?

A pandémia idején sokan megkönnyebbülten sóhajtottak fel, hiszen a maszkok a rossz lehelet ellen is hatékony eszköznek bizonyultak. Ahogy visszatért az élet a normális kerékvágásba és lekerültek a szájtakarók, a probléma is visszatért. A megoldáshoz pedig mintha nem kerültük volna közelebb.

Bármilyen furán hangzik, de a szájszagnak több típusa van, és attól függően, hogy mikor jelentkezik, milyen szagú, mennyire erőteljes, következtetni lehet a kiváltó okra.

  • A megkülönböztetés azért is fontos, mert míg az egyik csupán egy ártatlan tünet, addig a másik lappangó betegséget is jelezhet.
  • Ártalmatlanabb típusai az ébredéskori szájszag vagy az éhgyomorra jelentkező, ezzel szemben az acetonos, fémes, rothadást idéző szagok bizony említésre- és kivizsgálásra méltóak.

Szájszag típusai

Ébredés utáni szájszag: a nyitott szájjal alvás, horkolás miatt a száj kiszárad, a baktériumok könnyebben szaporodnak. Esti lefekvés előtti fogmosáskor nagyon fontos a fogselyem és fogköztisztító használata is, hogy a fogközben maradt ételmaradék ne induljon rothadásnak, ne okozzon rossz szagokat, szuvasodást, fogkövesedést és gyulladt, gennyes tasakokat a fogközökben.

Acetonos lehelet: Jellemzően a cukorbetegség kísérő tünete. A cukor bontása helyett a zsírtartalékok bontásából nyer energiát a test. E folyamat során a szervezetben keletkezett és felhalmozódott ketonok okozzák a problémát.

Szintén a ketonok a probléma forrása, amennyiben nem megfelelően beállított, alacsony szénhidráttartalmú diétát követ valaki. A biztonságos diéta érdekében nagyon fontos az orvossal, táplálkozási szakértővel való konzultáció.

Gyógyszerszagú lehelet: Az állandó gyógyszerek szedése és azok felszívódása hatással van a lehelet minőségére is, de nagy dózisú vitaminkészítmények is kiválthatják a tünetet.

Savas, savanyú szájszag: A refluxos panaszokra jellemző tünet, mindenképpen kivizsgálást érdemel, de a terhesség idején gyakori hányás után is jelentkezhet.

Fémes lehelet: Okozhatja gyógyszerszedés, de jelezhet rendkívül súlyos gyomorbetegséget, vagy –fertőzést is.

Erős, bűzös szag: Egyes gyomorpanaszok miatt, az emésztési folyamatok idején keletkező szagokat lehet érezni. Mindenképpen kivizsgálás szükséges.

 

Milyen betegségek eredményeznek rossz leheletet?

A szájszag -más néven halitózisnemcsak kényelmetlen és kínos a mindennapok, a munka és társas kapcsolatok ápolása során, hanem akár komolyabb betegséget is jelezhet, melyet minél hamarabb vizsgálnak ki az orvosok, annál hamarabb léphetünk a gyógyulás útjára.

Érdemes tehát odafigyelni, és ha huzamosabb ideig fennáll a probléma, mindenképpen kérjünk segítséget. Hátterében ugyanis krónikus folyamatok, autoimmun zavarok, emésztőrendszeri gondok, anyagcsere-betegségek…stb. is állhatnak.

Milyen egészségügyi panaszok okozhatnak kellemetlen leheletet?

1. Fül-orr-gégészeti probléma:

Előfordulhat, hogy nem fogproblémáról van szó, hanem az orr- arcüreg vagy a garat, mandula betegségéről, amellyel fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni.

 

2. Felső légúti probléma:

A rossz lehelet oka lehet a légutak, a hörgők vagy a tüdő krónikus betegsége is, mint például az asthma vagy az arra alkalmazott spray-k belélegzése is.

 

3. Gyomor és bélrendszer eredetű gond:

Ha a fenti területek vizsgálata nem hoz eredményt, akkor fontos a gyomor- és a bélrendszer feltérképezése. Ilyen eredetű problémákhoz olyan tünetek is társulhatnak, mint például a hasfájás, gyomorégés, puffadás, székrekedés vagy hasmenés.

Ha a probléma a gyomorban gyökerezik, akkor azt okozhatja reflux, rekeszizomsérv, de akár más belső szervi megbetegedés is. Vannak, akik a gyomorszáj elégtelen záródása miatt küzdenek rossz lehelettel, de azon kívül egyéb tüneteket nem is tapasztalnak.

 

4. Máj és vese probléma – méregtelenítés és kiválasztás területe:

A rossz szájszag akár rendkívül súlyos problémákat is jelezhet, például előrehaladott máj- vagy vesebetegséget.

 

Mik lehetnek a szájszag fogászati eredetű okai?

A szájszag 80–90%-ban szájüregi eredetű, és az esetek döntő többsége fogászati kezeléssel megszüntethető – például rendszeres, professzionális tisztítással, vagy célzott terápiával. A krónikus szájszag közvetlen kiváltó okai az elhanyagolt higiénia miatt elszaporodó kórokozók.

 

A szájszag leggyakoribb fogászati okai:

1. Fogkő és lepedék

A felhalmozódott plakk és fogkő tele van anaerob baktériumokkal, amelyek lebontó tevékenységük során kellemetlen szagú vegyületeket termelnek. Egyszerűen, fogkőeltávolítással a probléma általában megszüntethető.

 

2. Ínygyulladás (gingivitis) és fogágybetegség (parodontitis)

A gyulladt ínyszövet körül kóros baktériumflóra alakul ki. A fogínytasakokban rothadó szövettörmelék és baktériumok halmozódnak fel, ami tartósan is rossz leheletet okozhat. Tartós panasz esetén parodontológiai konzultáció és terápia is szükséges lehet.

 

3. Lyukas fog (szuvasodás)

A szuvas fogüregekben bomló ételmaradék és baktériumok találhatók, amelyek kellemetlen szagot áraszthatnak.

 

4. Fogpótlások, fogszabályozók nem megfelelő tisztítása

A részlegesen kivehető fogpótlások, a fogszabályozók ugyanolyan tisztítást igényelnek, felületükön a biofilm réteg ugyanúgy megtapad. Sok esetben még lepedékcsapdaként is működnek így nagyon fontos az alapos tisztításuk.

 

5. Nyelv felületén lerakódott lepedék

A nyelv papillái között is megbújnak a baktériumok, így ez a tipikus reggeli szájszag forrása is lehet. Dohányosoknál, kávéfogyasztóknál a nyelven felgyűlt lepedék nem csak kellemetlen szagú, de barnás – sárgás színű is és nem csak reggel érezhető. A kellemetlen szagú nyelvlepedék fertőzéses betegségek kísérőtünete is lehet.

 

6. Régi fogtömés és pótlások

A rosszul kialakított, vagy letört fogtömések, elálló régi fogpótlások, koronák történetesen a lepedék számára ideális környezetet jelentenek. Ha nehezen vagy egyáltalán nem tisztíthatók, akkor a fogak alászuvasodhatnak, elromolhatnak, de ínygyulladás, parodontitis, peri-implantitis is kialakulhat.

 

7. Bölcsességfog körüli gyulladás

Gyakori, hogy egy félig előtört bölcsességfog körüli ínylebeny alatt gyulladás, tasak alakul ki, melyet fájdalom és kellemetlen szájszag kísér.

 

8. Szájüregi sebek – gyulladásos vagy fertőzött állapot

Egy szájban lévő seb pl.: szájsebészeti műtét, trauma, afta, fertőzés, foghúzás utáni állapot kellemetlen leheletet okozhat.

  • Foghúzás után a seb összehúzódásáig átmenetileg a lehet kellemetlenebb a lehelet. Fontos, hogy ennek megelőzésére sem szabad öblögetni, mert rosszabbat tehetünk vele, ha kimossuk a sebben keletkezett vérdugót.
  • Bakteriális felülfertőződés alakul ki és genny, váladék jelenik meg például, ha foghúzást követően kiesik a gyógyulást segítő, sebet lezáró vérdugó.

 

9. Szájüregi daganat – különösen rosszindulatú esetek

  • Ez főleg előrehaladott, rosszindulatú elváltozásoknál fordul elő. Ha a tumor területe egy gyulladt, nehezen tisztítható, nyílt seb, akkor könnyen felülfertőződhet.
  • Intő jelek: Állandó duzzanat, seb vagy kinövés, ami 2–3 héten belül sem gyógyul. Lehet fájdalmatlan, de vérezgető, elszíneződött nyálkahártyarész is.

 

10. Mandulakövek

Bár nem fogászati eredetű, de gyakran a fogorvos veszi észre a problémát. A mandulák mélyedéseiben megtelepedő lerakódások kellemetlen szagot áraszthatnak.

 

Mit tehetünk otthon a kellemetlen lehelet ellen?

Rossz lehelet esetén a legtöbben először rágógumihoz, vagy mentolos cukorkákhoz nyúlnak, de ez nem feltétlenül elegendő és megfelelő megoldás, ráadásul csak egy időre szünteti meg a gondot. A tünet elfedése helyett célszerű tehát inkább magát az okot felderíteni és megszüntetni.

A rossz lehelet időben történő felderítéséhez szükséges:

  • Fogászati szűrés legalább 6 havonta
  • Fogkőeltávolítás (az orvos javaslata szerinti gyakorisággal, kb. 6-12 havonként)

Az erősen fűszeres, illóolajokban gazdag ételek, mint például a fokhagyma fogyasztása, dohányzás, kávézás után jelentkező szájszag könnyen a megfelelő szájhigiénia megteremtésével és fenntartásával kiküszöbölhető, tehát első körben a helyes szájhigiénia kialakítása a fontos:

  • Naponta kétszer moss fogat! Használj fogköztisztító kefét és fogselymet is.
  • Minden este tisztítsd meg a nyelvedet is! A nyelv papillái között megtelepednek a baktériumok és rossz szagú nyelvlepedéket termelnek.
  • Használj alkohol-mentes, antibakteriális hatású szájvizet! Beszerezheted drogériákban, de magad is elkészítheted illóolajok hozzáadásával, vagy gyógynövény főzetekből. (A klórhexidin tartalmú öblítőket csak orvosi javaslatra, kúra-szerűen alkalmazd!)
  • Bőségesen fogyassz folyadékot! A szájszárazság gyakran súlyosbítja a rossz leheletet. Igyál sok vizet, kerüld az alkoholt, koffeint, dohánytermékeket, mert száríthatják a nyálkahártyát.
  • Rágózz – de cukormentesen! A rágógumi serkenti a nyáltermelést, ami segíti a fogak napközbeni öntisztulását. Figyelem! A rágózás nem helyettesíti a rendes, napi fogmosást!
  • Figyelj az étrendedre: Kerüld a fokhagymát, hagymát, erősen fűszeres vagy fehérjedús ételeket. Egyél több nyers zöldséget, pl.: répát, almát, mert ezek természetes „fogtisztító hatásúak.
  • Kerüld a dohányzást: A dohányzás rontja a száj mikroflóráját, a keringését, kiszárítja a nyálkahártyát, a füstben felszabaduló káros anyagok tartós szájüregi irritációt okoznak.

Mikor érdemes a Hedent csapatához fordulni? 

  • Ha a rossz leheleted az otthoni helyes fogmosás ellenére sem múlik.
  • Ha a fogaid kuszák, nehezen tisztíthatóak – fogszabályozással orvosolható a probléma.
  • Ha esedékes lenne a fogkőleszedés, vagy kipróbálnád a legmodernebb tisztítást, az Irányított Biofilm Terápiát.
  • Ha normálistól eltérő szájüregi tüneteid (seb, kinövés, gyulladás, fájdalom) vannak.
  • Ha fogápolási tanácsokra van szükséged.

 

Dr. Hegedűs Marianna – vezető főorvos

Még több Fogápolás magazin

Európai Regionális Fejlesztési Alap