Hedent

Fogcsikorgatás, avagy mi történik a szájunkban álmunkban?

A fogcsikorgatás rengeteg embert érint, de gyakran észre sem veszik, mert éjjel, alvás alatt történik. A következmények azonban nappal jelentkeznek, és rendkívül súlyosak is lehetnek, akár a fogak elveszítéséhez is vezethetnek.

Talán nincs is olyan ember, aki ne csikorgatta volna egyszer-egyszer a fogát. Ha ez a jelenség csak ritkán jelentkezik, nem kell súlyos problémáktól tartani, azonban ha rendszeresen sor kerül rá, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni, hogy megszüntessék a kiváltó okot, és megelőzzék a súlyos egészségügyi következményeket.

Fogcsikorgatást okozhat pszichés probléma is, de akár egy rosszul záródó fogsor, vagy egy túl magas tömés is. A fogszorítás és csikorgatás hátterében leginkább az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése állhat, hiszen ilyenkor az állkapocsízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. Van, aki előre és hátra csikorgatja a fogait, van, aki pedig oldalra. Az előre és hátracsikorgatás sokszor fiatalkorban alakul ki, az ilyenkor növekvő bölcsességfogak miatt, amelyek gyakran észrevétlen akadályát képezik a megfelelő rágómozgásnak.

A rendszeres fogcsikorgatásnak komoly és fájdalmas következményei lehetnek. Kialakulhat általa halántéktáji fájdalom, tarkófeszülés, füldugulás, fülpattogás vagy akár migrén is. A fogakra nézve is nagyon káros következményekre számíthatnak a fogcsikorgatók, méghozzá azért, mert e tevékenység közben lekopnak, letöredeznek a frontfogak élei, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben pedig az őrlőfogak rágófelszínén is kopások jelennek meg. A fogcsikorgatás károsítja a fogágyat is, hiszen olyan nagy erővel történik, hogy a fogakat tartó csontszövet fellazul, felszívódik, és ez a fogak kilazulásához, végül azok elvesztéséhez is vezethet.

A fogcsikorgatás megszüntetéséhez mindenképpen fogorvosi segítségre van szükség, aki megkeresi a jelenség okát és orvosolja azt. Nem érdemes sokáig halogatni a kezelést, hiszen súlyos, előrehaladott esetekben a rágó ízület is károsodhat. Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályozással, vagy harapásemeléssel lehet javítani a helyzeten. Komolyabb esetekben szükség lehet például egy-egy rosszul kinőtt fog eltávolítására is. Megfelelő kezeléssel ideális esetben elérhető, hogy a felső és alsó fogak csak lazán érintkezzenek egymással, és ne kerüljön sor fogcsikorgatásra.

Sok esetben annak érdekében, hogy a fogcsikorgatás ne tegyen további vagy még nagyobb károkat a fogsorban, a páciensek egy vékony, műanyagból készült sínt kapnak, amelyet éjszakánként kell a fogsorra illesztve viselniük. A sín védi a fogakat a csikorgatás közben rájuk nehezedő nagy nyomástól, és javítja az alsó és felső fogsor egymáshoz viszonyított helyzetét is.

Még több Fogápolás magazin

  • 10 tipp esős vasárnapokra

    Az őszi-téli napok hűvösebb időjárásának beköszönte együtt jár azzal, hogy mind több időt töltünk otthonunk falai között. Ami azonban néhány napig kellemes és pihentető, az hosszú távon akár nyomasztóvá és unalmassá is válhat. A szabadtéri programok és a friss levegőn való mozgás természetesen ekkor is fontosak, de mi a helyzet...

  • A dohányzás a fogak gyilkosa

    A dohányzás káros hatásairól nap mint nap hallani, de arról nem sokat, hogy ez a szenvedély a fogak épségét is veszélyezteti, sőt, akár halálos szájüregi betegségek kialakulásának is okozója lehet.

  • „Fogas kérdés” – Az egészséges babafogak titka

    Sokan úgy hiszik, hogy a tejfogak ápolása nem fontos, mondván, úgyis kiesnek és lesz helyettük másik, jobb. Ez azonban nem így van.

Európai Regionális Fejlesztési Alap