Milyen részekből állnak fogaink? – Fogkezelések, Székesfehérvár

Gyakori kérdések – emberi fogazat

1. Hány fogunk van összesen?


A felnőtteknek általában 32 maradó foguk van, abban az esetben, ha kinőttek a bölcsességfogaik is. A gyerekek tejfogazata 20 fogból áll.

2. Miért olyan fontos a fogzománc?


A fogzománc a testünk legkeményebb anyaga, mégis sérülékeny. Nem képes önmagát regenerálni, ezért, ha egyszer károsodik, fogorvosi kezelés szükséges.
3. Milyen gyakran kell fogorvoshoz járni ellenőrzésre?


Legalább évente egyszer, de inkább félévente javasolt a szűrés, hogy a problémák időben kiderüljenek, és megelőzhető legyen a komolyabb beavatkozás.

A fogak szerepe és anatómiája – Miért fontos?
A leggyakoribb fogbetegségek és kezeléseik
Mik a leggyakoribb tévhitek a fogakkal kapcsolatban?
Érdekességek és hasznos tudnivalók

A fogak szerepe és anatómiája – Miért fontos?

Bár sokan nem gondolnak bele, de a fogak szerepe nem csak a rágás során mutatkozik meg. A megjelenésünkre, önbizalmunkra, megítélésünkre is hatással van az, hogy mennyire ápolt és rendezett a fogazatunk.

• A fogak a beszéd érthetőségét is nagyban is befolyásolják.
• A helyes harapás támogatja az egészséges emésztést. Az étel megfelelő aprításával tehermentesítjük a gyomrot.
• Az egészséges fogak az arc formáját is meghatározzák, hozzájárulnak a fiatalos megjelenéshez.
• Minden ember fogazata egyedi, akár az ujjlenyomat. A fogak és a fogászati kezelések segíthetnek akár még a személyazonosításban is.

A fogak felépítése

A fogak felépítésének ismerete azért fontos, hogy egyrészt tudatos fogápolást végezhessük, másrészt képesek legyünk magunk is beazonosítani a felmerülő panaszok okát. Felépítését tekintve tehát három részét különböztetjük meg a fogaknak, fentről lefele haladva. A felső rész a korona, ezt követi a fognyak, majd az ínybe ágyazott foggyökér.

• Korona: a fogaknak a szájüregben szabadon kiálló részét jelenti, mely nagy részben fehér színű, de a kor előrehaladtával változhat. A zománc fedi a koronát.
• Fognyak: a korona és a gyökér találkozásának vonala, ez az a terület, amit még nem fed a fogzománc, így az egészséges, jól tapadó fogíny rendkívül fontos az érzékenység megelőzésére.
• Foggyökér: a fogmederben helyezkedik el. Típusonként eltérő számú gyökeret különböztetünk meg, így lehet egy-, kettő- vagy háromgyökerű az adott fog. Színe enyhén sárgás és fénytelen.

A fog saját szövetei között három kemény szövetet és egy lágy szövetet különítünk el. Kívülről befelé haladva ezek a következők:

• Zománc: a koronát fedő kemény szövet, amely szervetlen anyagokból áll, és a szervezet legkeményebb anyaga.
• Dentin: a korona és a gyökér belső szövete, amely sejtes és szerves részeket is tartalmaz, így puhább a zománcnál. Apró tubulusain keresztül képes a fertőzés terjedni, a pulpát is megbetegíteni.
• Cement: a gyökereket fedi, anyaga a dentinhez hasonló, rugalmasabb.
• Fogbél (pulpa): a dentin belsejét, a pulpakamrát kitöltő, ér- és ideggazdag szövet, amely a fog érzékelését biztosítja.

Ezek mellett a fogazat részének tekinthetők még:

• Fogíny: a fogakat körülvevő nyálkahártya, melynek egészségéről élénk rózsaszín színe árulkodik.
• Csontszövet és rostrendszer: a csontba ágyazódott fogak fontos tartószövete a parodontális rost, mely a fogak rugalmas rögzülését, rágás közbeni mikromozgását biztosítja.

Fogtípusok: Kis- és nagymetszők, szemfogak, kis- és nagyőrlő fogak. A nagyőrlők (rágófogak) között pedig az első, a második és a harmadik nagyőrlőt, azaz a bölcsességfogat különböztetjük meg. Az egyes fogtípusok eltérő anatómiával rendelkeznek, így típustól függően a fogaknak 1-4 db gyökere lehet, melyekhez 1-5 db gyökércsatorna tartozhat.

A leggyakoribb fogbetegségek és kezeléseik – Hedent, Székesfehérvár

Fogszuvasodás (caries): baktériumok okozzák, amelyek savakat termelve roncsolják a fogzománcot. A szuvas, sérült részek eltávolítása után esztétikus fogtöméssel állítják helyre a fogat.

Foggyulladás: általában az elhanyagolt szuvasodás miatt alakul ki. A fertőzött szöveteket gyökérkezelés során eltávolítják a foggyökér csatornáiból, majd a csatornákat speciális gyökértöméssel zárják le.

Ínygyulladás (gingivitis): a nem megfelelő szájhigiénia, a felhalmozódott fogkő miatt az íny megduzzad, pirossá és vérzékennyé válik. Az olyan rendszeres és professzionális fogtisztítás, mint az ultrahangos fogkőeltávolítás vagy Irányított Biofilm Terápia segítenek a fogíny és fogágy egészségének fenntartásában, a kellemetlen lehelet megelőzésében.

Fogínysorvadás (parodontitis): az ínygyulladás kezeletlen formája a fogágybetegség, amely a fog tartószöveteit és a csontot is károsítja, végül fogvesztéshez vezethet. Mozgó fogak megmentéséhez személyre szabott parodontológiai terápiára van szükség.

Fogérzékenység: a zománc kopása és a dentin szabaddá válása miatt jelentkezhet. Hidegre, melegre vagy édesre érzékeny lehet a fog. Fognyaki töméssel, jelentősebb kopás esetén esztétikus koronával orvosolják a problémát.

Bölcsességfog-problémák: helyhiány, ferdén előtörő fogak miatt gyakori a panasz. A bölcsességfog kezelés így sokszor elkerülhetetlen.

Mik a leggyakoribb tévhitek a fogakkal kapcsolatban?

1. „A tejfogakkal nem kell foglalkozni, úgyis kiesnek.” – Ez tévhit, mert a tejfogak idő előtti elvesztése befolyásolja a maradó fogak egészségét, helyzetét és a harapást. Ráadásul ugyanolyan fájdalmas panaszokkal járnak, mint a maradó fogak.
2. „A fogkő csak esztétikai probléma.” – Valójában a fogkő az egyik fő oka az ínygyulladásnak és a fogágybetegségnek, de mára már a szívinfarktussal való kapcsolata is bizonyított.
3. „Ha nem fáj a fogam, biztosan egészséges.” – Sajnos fájdalmasabb tünetek nélkül is kialakulhatnak fogászati problémák (pl.: szuvasodás vagy parodontitis) Sokan, mire fogorvoshoz jutnak már jóval nagyobb a baj. A beteg fog megmentése ilyenkor csak nagyobb költséggel és több lépésben érhető el, ahhoz képest, ha időben fedezték volna fel.
4. „A fogak maguktól is megerősödnek, ha több kalciumot fogyasztunk.” – A már károsodott zománc nem épül vissza, legfeljebb fluoridos kezeléssel erősíthető a fog ellenállóképessége.
5. „A rossz fogaimat a szüleimtől örököltem.” – Ez azért tévhit, mert a rossz fogakat nem lehet örökölni, csupán a gyengébb zománcszerkezetet, vagy ellenállóképességet. A szuvasodást és fogágybetegséget is bakteriális fertőzés okozza, ami rendes és alapos fogmosással megelőzhető.

Érdekességek és hasznos tudnivalók

Fogaink élettartama és kopása
A fogak nem csak a betegségektől, hanem a természetes kopástól is veszélyben vannak. A túlzott fogcsikorgatás (bruxizmus), savas ételek és -üdítők és rossz szokások (pl. körömrágás) gyorsítják a zománc elvékonyodását. Bár sokan úgy vélik, hogy a fogvesztés és fogatlanság az időskorral törvényszerűen beköszönt, ám ez nem így van. Rendes ápolás és rendszeres szűrés mellett akár életünk végéig is elkísérhetnének bennünket.

Gyermekkori fogápolás fontossága
A tejfogak egészsége közvetlenül befolyásolja a maradó fogak fejlődését. Ha a szülők időben hozzák gyermeküket fogászati szűrésre, sok későbbi problémát és a fogászattól való rettegést előzhetik meg. A fogszabályozás előszobájaként a trénerek viselésével pici kortól a helyes irányba terelhetjük a fogak fejlődését.

Már 1 éves kor körül ajánlott az első fogorvosi vizit, hogy a gyermek természetesnek vegye a rendelőt és ne alakuljon ki benne félelem.

Szájüregi daganatok szűrése
Kevesen tudják, hogy a szakember a fogászati szűréskor nemcsak a fogak állapotát ellenőrzi: a fogorvos a szájüreg, a nyelv és a garat állapotát is megvizsgálja, mert ezzel időben észrevehető a kezdődő elváltozás.

Táplálkozás és fogegészség
A gyakori nassolás, cukros italok és savas ételek, italok (pl. üdítők, energiaitalok) károsítják a zománcot, fokozzák a fogszuvasodás és az erózió kockázatát. A cukormentes rágógumi étkezés után segíthet a nyáltermelés fokozásában, ami védi a fogakat. A kalcium- és D-vitaminban gazdag étrend hozzájárul a fogak és a csontok egészségéhez. A tiszta víz fogyasztása segíti a fogak tisztulását, hozzájárul a nyálkahártya hidratációjához és egészségéhez, akadályozza a baktériumok elszaporodását, frissítheti a leheletet.

Fogászati félelem oldása
A páciensek egy része fél a kezeléstől, de a modern fogászatban már léteznek teljesen fájdalommentes megoldások, helyi érzéstelenítők és kíméletes technikák.
Az olyan digitális eszközök, mint az intraorális szkenner, a 3D CT, vagy panoráma röntgen nemcsak pontosabb diagnózist adnak, hanem lerövidítik a kezelések idejét is.

Fognövesztés
Az emberi fogak visszanövesztése jelenleg még nem lehetséges sajnos. Ugyanakkor a tudomány folyamatosan kutatja a lehetőségeket. Japánban és az Egyesült Államokban ígéretes kísérletek zajlanak olyan gyógyszerekkel és őssejt-terápiákkal, amelyek elősegíthetik az új fogak növekedését. Bár ezek jelenleg még kutatási fázisban vannak, az orvosok remélik, hogy a jövőben valódi alternatívát jelenthetnek a fogpótlások mellett.

Tehát jelen állás szerint, ha nem gondozzuk megfelelően őket, akkor el is veszhetnek. Maradéktalan és természetes hatású pótlásukra a fogászati implantáció alkalmas.

A fogbetegségek megelőzése, önellenőrzés

Tükör előtt érdemes időnként átnézni az íny állapotát pirosság, duzzanat, vérzés jeleit keresve, különösen, ha fogmosáskor érzékenyéget tapasztalunk.

Elektromos fogkefe és fogselyem rendszeres használatával a fogszuvasodás és ínybetegség kockázata drasztikusan csökkenthető.

A legtöbb fogászati probléma megelőzhető vagy korai stádiumban jól kezelhető. Évente legalább egyszer érdemes, de a legjobb félévente megjelenni szűrővizsgálaton. Így a fogorvos időben észreveszi az esetleges kezdődő elváltozásokat, és megelőzhető a komolyabb beavatkozás.

Óvjuk fogainkat, kezeljük időben a problémákat, és járjunk rendszeresen fogászati szűrésre – mert az egészséges mosoly hosszú távon a mindennapi életminőségünk kulcsa!

Dr. Hegedűs Marianna – vezető főorvos