Szájüregi mikrobiom: miért fontos, hogyan óvjuk?

A szájüregi mikrobiom azokat a mikroorganizmusokat (baktérium, gomba, vírus…stb.) jelenti,amelyek természetes módon élnek együtt a szájban.
 Ezek a mikroorganizmusok nem feltétlenül károsak: sok közülük hasznos szerepet játszik a száj egészségének megőrzésében.

Miért felel a szájüregi mikrobiom?

• Védi a szöveteket a kórokozóktól
• Segíti a nyálban lévő enzimek működését
• Részt vesz az anyagcserében
• Kölcsönhatásban áll az immunrendszerrel

A szájüregi mikrobiom felborulására utaló leggyakoribb jelek és tünetek:

• Kellemetlen lehelet (halitózis)
• Ínyvérzés, duzzadt vagy fájdalmas íny
• Gyakori afták, sebek a szájban
• Szájszárazság vagy túlzott nyáltermelés
• Lerakódás a nyelven, lepedékes nyelv
• Fogszuvasodás
• Ínyvisszahúzódás, laza fogak
• Fémes íz a szájban
• Lassú sebgyógyulás a szájüregben

Mikrobiom – A test védelmi rendszere
Az 5 legfontosabb kérdés a szájüregi mikrobiomokról
A mikrobiom egyensúly és a betegségek
Hogyan hatnak az antibiotikumok a mikrobiomra?
A mikrobiom helyreállítása és a mikrobiom teszt menete

Mikrobiom – A test védelmi rendszere

Az emberi mikrobiom a test elsődleges védelmi vonalához tartozik. A kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely a kommenzális mikroorganizmusok közösségeire utal, beleértve a baktériumokat, gombákat és vírusokat, amelyek a testünkön és a testünkben, különösen a bőrön, valamint a szájüregben és a gyomor-bél traktusban élnek.

Ezen mikroorganizmusok száma meghaladja az emberi sejtek számát. A szervezetben található bakteriális közösségek sokfélesége és bősége pedig oda vezetett, hogy a szakemberek mára a mikrobiótát a „11. szervnek” nevezik, amely potenciálisan befolyásolja az emberi egészséget, ezzel együtt a betegségek kialakulását és lefolyását.

Kétirányú kapcsolat

A szájüregi mikrobiom és a bélmikrobiom szoros kapcsolatban állnak egymással – valójában ugyanannak a mikrobiális rendszernek a két kapuját jelentik.
 A kapcsolat kulcsa az, hogy ami a szájban történik, az hatással van az egész emésztőrendszerre. A bélrendszeri mikrobiom pedig olyan fontos immunszerv, ami a jellemző civilizációs betegségekkel (autoimmun betegségek, ételallergiák, intoleranciák) szemben védhet.

• A szájban élő mikroorganizmusok naponta, milliószám jutnak le a nyelőcsövön át a belekbe. Ha a szájban egészséges az egyensúly, akkor az támogatja a bélflóra sokféleségét is. Ha viszont a kórokozók onnan a belekbe jutnak, akkor ott is felborulhat a mikrobiális egyensúlyt (dysbiosist okozva).
• A szájban lévő gyulladások (pl. ínygyulladás, fogágybetegség) hatással lehetnek a bélflórára, ugyanakkor a bélflóra egyensúlyzavara is visszahat a szájüregre, és fokozhatja a gyulladásos hajlamot.
• A száj- és a bélmikrobiom is az immunrendszer fontos része. Segítenek az idegen kórokozók felismerésében, és támogatják a szervezet természetes védekezését.
Ha bármelyik egyensúlya felborul, akkor az, az egész szervezet immunválaszát gyengítheti.

Az 5 legfontosabb kérdés a szájüregi mikrobiomokról

1. Mi az a szájüregi mikrobiom, és miért fontos?
A szájüregi mikrobiom a szájban élő hasznos és káros mikroorganizmusok összessége. Ha ezek egyensúlyban vannak, a száj egészséges marad. Ha viszont felborul az egyensúly, akkor fogszuvasodás, ínygyulladás, fogágybetegség, vagy rossz lehelet alakulhat ki.

2. Mi okozhatja a mikrobiom egyensúlyának felborulását?
Az egyensúly felborulása leggyakrabban a túlzott cukorfogyasztás, dohányzás, az antibiotikumok, a stressz, vagy a szájhigiéné elhanyagolása miatt fordulhat elő. Ezek miatt aztán a káros baktériumok elszaporodhatnak, és elnyomhatják a hasznosakat.

3. Hogyan tudom megőrizni az egészséges mikrobiomot?
Rendszeres fogmosással, helyes táplálkozással és rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel megőrizhető a mikrobiom egészsége. Érdemes kerülni a túl erős, alkoholos szájvizeket, a nem terápiás célú antibakteriális öblögetést, mert azok elpusztíthatják a hasznos baktériumokat is.

4. Létezik „jó baktérium” a szájban is?
Igen, létezik! A „jó” baktériumok segítenek lebontani az ételmaradékokat, megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, és támogatják az íny egészségét.

5. Vizsgálható a szájüregi mikrobiom?
Igen, ma már léteznek mikrobiom-tesztek, amelyek kimutatják, milyen baktériumok vannak túlsúlyban a szájban. Ezek a vizsgálatok segíthetnek a fogágybetegségek, szuvasodás vagy rossz lehelet okának feltárásában.

Mikrobiom egyensúly és a betegségek

Egészséges szájban a jótékony és ártalmatlan baktériumok vannak túlsúlyban, ám, ha az egyensúly felborul, akkor a kórokozók, vagyis a gyulladást okozó, patogén baktériumok kerekedhetnek felül. Ezt az állapotot nevezzük diszbiózisnak.

A mikrobiom tartós eltolódásával krónikus gyulladásos folyamatokat és fertőzéseket tapasztalhatunk. Ezek a gyulladások a véráramon keresztül a szervezet más részeibe is eljuthatnak, gócbetegségeket (pl. ízületi, bőr- vagy szívpanaszokat) válthatnak ki vagy tarthatnak fenn.

Amerikai és kínai kutatók nemrégiben publikáltak egy, a szájüregi mikrobiomot vizsgáló tanulmányt, amelyben arra utalnak, hogy a szájban található baktériumok bizonyos típusa és nagyobb mennyisége összefüggésben áll a tüdőrák fokozott kockázatával a nemdohányzók esetében. Bár a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat jól ismert, mégis a betegség minden negyedik esete nemdohányzónál fordul elő.

Fogínysorvadás az egyensúly felborulás hatására

A fogágybetegség (más néven parodontózis) a fogakat körülvevő és rögzítő szövetek gyulladásos megbetegedése. A betegség során károsodik, pusztul az íny, a fogakat rögzítő gyökérhártya rostok és szalagok, valamint a fog medrét biztosító csontállomány. Leggyakrabban a szájüregi mikrobiom egyensúlyának felborulása okozza a betegséget, de azért fontos tudni, hogy egyes alapbetegségek szövődményeként vagy gyógyszerszedés hatására is felbukkanhat. Ennek diagnosztizálása mindenképp szakorvosi feladat.

A fogágybetegség típusai

Ínygyulladás (gingivitis) – a fogágybetegség kezdeti formája

• Csak az ínyt érinti, még visszafordítható állapot.
• Oka általában a lepedékben megtelepedő baktériumok gyulladást kiváltó hatása.

Fogágybetegség (parodontitis)

• Az íny alatt is megtelepedő baktériumok a mélyebb szöveteket is megtámadják.
• A fog tartószerkezete (csont, gyökérhártya, cement) is károsodik.
• Ha kezeletlen marad, akkor a fogak mozgathatósághoz és fogvesztéshez vezethet.

Tünetek, amelyek fogágybetegségre utalhatnak:

• Ínyvérzés fogmosáskor vagy spontán
• Vörös, duzzadt, érzékeny íny
• Rossz lehelet (halitózis)
• Ínyvisszahúzódás (a fognyak szabaddá válik)
• Fogak elmozdulása, mozgathatósága
• Mély ínytasakok
• Fogkő jelenléte a fogakon
• Genny ürülése az ínyből

Hogyan hatnak az antibiotikumok a mikrobiomra?

Bizonyos fogászati beavatkozások előtt, vagy után felmerülhet az antibiotikum szedés szükségessége, a páciensek pedig rendre rákérdeznek, hogy valóban szükséges-e a gyógyszert beszedni.

Beavatkozások, melyek során antibiotikum kellhet:

• Gyulladt fog gyökérkezelése során
• Súlyosan fertőzött fog húzása után
• Súlyos parodontózis esetén a fogágybetegség terápiájának részeként
• Gyulladt bölcsességfog ellátása során
• Fogbeültetés – implantátum behelyezés után
• Szájsebészeti beavatkozások mellé

Fontos tudni, hogy az antibiotikumok a bakteriális fertőzések leküzdésére való gyógyszerek, amik különböző hatásmechanizmusokon keresztül vagy elpusztítják a kórokozókat, vagy gátolják a bakteriális élő sejtek szaporodását.

A probiotikumok fontossága

Érdemes azt is tudni, hogy az antibiotikum nem válogat, minden baktériumot elpusztít, így szedése a mikrobiom egyensúlyra is hatással van. A gyógyszer szedésével egyidőben érdemes tehát probiotikumokat is alkalmazni, hogy a kellemetlen tüneteket (pl.: emésztőrendszeri panaszok, nőgyógyászati tünetek, szájhigiéniás gondok) megelőzzük.

Gyógyszer adagolás

Az antibiotikumokat sokszor helytelenül alkalmazzák a páciensek. Vagy nem szedik be, amikor szükséges lenne, vagy hamarabb hagyják abba, mint ami az előírt, de akár más valaki gyógyszerét is képesek beszedni a házi patikából, ha attól valamely panasz enyhülését remélik. Fontos tudni, hogy a helytelen vagy túlzott használata miatt a rossz baktériumok ellenállóvá válnak, így a gyógyszerek a jövőben hatástalanok lehetnek a betegségek, fertőzések kezelésében. A gyógyszer indokolatlan alkalmazása vagy félbehagyott kezelések miatt antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki.

A mikrobiom helyreállítása és a mikrobiom teszt menete

A szájüregi mikrobiom helyreállítása kulcsfontosságú, ha valaki vissza akarja nyerni a száj természetes egyensúlyát és testi egészségét. A cél nem az, hogy „minden baktériumot elpusztítsunk”, hanem hogy újra kialakuljon a mikroorganizmusok egészséges aránya.

Mi a szájüregi mikrobiom teszt menete?

A szájüregi mikrobiom teszt egy egyszerű, fájdalommentes mintavételi eljárás, amely során a fogorvos vagy a páciens maga vesz mintát a szájban található mikroorganizmusokból.
A cél: megvizsgálni, milyen baktériumfajok élnek a szájüregben, és hogy azok egészséges vagy kóros irányba tolják-e az egyensúlyt.

A mikrobiom teszt lépései

1. Mintavétel
A teszt általában nyálmintából vagy egy steril pálcával vett kenetből történik. A pálcát a fogak, íny, nyelv vagy szájnyálkahártya felszínén húzzák végig, majd a mintát laborba küldik.

2. Laboratóriumi elemzés
A laborvizsgálat megmutatja, hogy milyen baktériumtörzsek vannak jelen, milyen arányban fordulnak elő, és melyek okozhatnak gyulladást vagy szuvasodást.

3. Eredmények értékelése
Az eredményt a fogorvos kiértékeli. A kapott adatok alapján meghatározható, hogy a páciens mikrobiomja egészséges egyensúlyban van-e, vagy elszaporodtak-e bizonyos baktériumok.

4. Személyre szabott tanácsadás
A fogorvos az eredmények alapján javasolhat:

• célzott szájápolási rutint,
• probiotikumokat,
• vagy akár kezelési tervet ínybetegség, rossz lehelet vagy szuvasodás megelőzésére.

Mikrobiom helyreállítása

1. Gyengéd, de alapos szájápolás:

• Naponta legalább 2x-i fogmosás, nem túl erős fogkrémmel.
• Kerülni kell az alkoholos és antibakteriális szájvizeket, mert azok a „jó” baktériumokat is elpusztíthatják.
• Fontos a fogköztisztító eszközök esténkénti használata (fogköztisztító kefe, fogselyem).

2. Egészséges, rostban gazdag étrend

• A rostok, zöldségek, gyümölcsök segítik a mikrobiom egyensúlyát.
• A túl sok cukor és savas ital viszont a káros baktériumoknak kedvez.

3. Megfelelő nyáltermelés fenntartása

• A nyál természetes „védőpajzs”, ami segít tisztán tartani a szájat.
• Igyál elég vizet, rágj cukormentes rágógumit, és kerüld a szájszárazságot okozó szokásokat (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás).

4. Probiotikumok használata

• Ma már elérhetők szájüregi probiotikumok, azaz oralbiotikumok, amelyek visszatelepítik a „jó” baktériumokat. Pl.: Biogaia, Oralbiotikum, Matos Proboil
• Ezek segíthetnek ínygyulladás, rossz lehelet vagy afta esetén is.

5. Káros szokások elhagyása

• A dohányzás, alkohol, stressz és a gyakori antibiotikum használat mind felborítják a mikrobiomot.
• Már néhány hét alatt javulás érhető el, ha ezek elhagyásával a szervezet önmagától újra egyensúlyba kerül.

6. Rendszeres professzionális tisztítás

A fogkőeltávolítás és az Irányított Biofilm Terápia segít felszámolni azt a bakteriális biofilm réteget, mely a szuvasodásért és ínygyulladásért is felelős.

7. Megelőzés

• Csak orvosi előírásra szabad antibiotikumot beszedni, azt csak az előírt módon és ideig kell szedni. Másnak felírt antibiotikumot tilos beszedni.
• Fogorvosi kontrollra félévente be kell jelentkezni.
• Panasz esetén, halogatás nélkül, azonnal fogorvoshoz kell fordulni, nem múló panaszok esetén góckutatást kérni.

Dr. Hegedűs Marianna – vezető főorvos